Megint csak ismételni tudjuk magunkat: az arany már 3000 évvel ezelőtt is nagy értéket és biztonságot jelentett és újabb 3000 év múlva ez a szerepe semmit sem fog változni! De vajon 3000 év múlva fizethetünk még bankjegyekkel? Akkor is még a politikai szándékok irányította bankóprések határozzák meg a pénzügyi rendszerünket? Még mindig papíralapú ígérvényekre alapozzuk saját és a következő generációk biztonságát?

A 2008-as gazdasági válság kirobbanását követően az amerikai jegybank 4000 milliárd dollár értékű bankjegyet nyomtatott. Ez kb. 3 milliárd uncia aranynak felel meg, amit 30 év alatt termelnek ki a világon. Amennyiben a papírpénz tényleg valós vagyont jelenítene meg, akkor ma a világ számos országában csupa tehetős ember élne, így többek között nem fenyegetné Európát a menekültáradat….

De mint tudjuk, az arany napi ára is folyamatos támadás alatt áll a tőzsdei spekulánsok és más manipulatív erők miatt. Ha ennek tudatában vizsgáljuk az arany árának alakulását, akkor tisztán látható, hogy már a múlt század hatvanas éveitől rövidebb esési szakaszokat egy hosszabban tartó emelkedési periódusok követték. Pl. miután 1971-ben Nixon elnök „ideiglenesen” (ami még a mai napig tart!) megszüntette az amerikai dollár arannyal történő fedezését,   az azt követő három évben a sárga fém ára négy és félszeresére emelkedett, majd rövid időn belül 47 százalékkal gyengült. A 2001-ben kezdődött, majd egy évtizedig  tartó árszárnyalás eredményét jól ismerjük (több mint 700 százalékos emelkedés!). Viszont azt is megéltük, hogy 2011 és 2015 között a nemesfém ára 46 százalékot esett! A statisztikát nézve az emelkedési szakaszok kétszer olyan hosszúra nyúlnak, mint az árcsökkenési időszakok.

Tehát ha hiszünk a jóslatokban, hogy az arany ebben az évben érheti el az utóbbi évek mélypontját, akkor a következő 2025-ig tartó periódusban a sárgafém unciánkénti ára akár ötezer dollár felett fog mozogni.

Csak a hitünk mondatja ezt velünk vagy vannak más objektív okai is annak, hogy ez realitássá válhat? Nézzük a tényeket:

1. Néhány hete a kínai tőzsde beszakadt, ami alaposan elrontotta  a világgazdaság kilátásait. Befektetők tömegei igyekeztek megszabadulni a részvényeiktől és újra keresett termék lett a nemesfém.
2. A világon jelenleg 99 ország és a globális gazdaságban fontos szerepet játszó város van, amelyek csőd közeli helyzetben vannak a kezelhetetlen adósságaik miatt. Görögország, Olaszország, Ukrajna, Puerto Rico, Argentína, Brazília, Chicago városa, stb… Ez a lista hétről hétre bővül!
3. Az USA hivatalos adósságállománya 18 ezer milliárd dollár, amelynek 90 százalékát a komoly gondokkal küzdő Kína finanszírozza.
4. Emellett a világ első számú hatalmának 200 ezer milliárd dollár  fedezetlen kötelezettsége van. Vagyis az USA jóval nagyobb lábon él, mint amit megengedhetne magának a gazdasága miatt….
5. A világ gazdaságát a defláció fenyegeti, ezért a jegybankok igyekeznek felpörgetni az inflációt (lásd FED, Európai Központi Bank, Kína, Japán…). Ez tömören azt jelenti, hogy „orrvérzésig nyomják a bankóprés gombját”.
6. Valós félelem ütötte fel a fejét a piacokon, hogy a globális gazdasági fellendülés motorjának nevezett feltörekvő országok miatt hamarosan valutaháború kezdődhet. Ez azt jelenti, hogy a versenyképességük megőrzése miatt leértékelik nemzeti fizető eszközük…egy ilyen versenynek nem lehetnek győztesei…
7. Ha az olaj és más nyersanyagok árai továbbra is esni fognak, akkor a globális olajpiacon tömeges csődhelyzet állhat elő! Oroszországban már láthatóak a jelek. Ki lesz képes kezelni egy ilyen helyzetet?
8. Ha egy hatalom rossz gazdasági helyzetben van, akkor gyakran katonai eszközökkel igyekszik megtartani befolyását. A Krím-félsziget bekebelezését követően tovább fokozódott a feszültség Ukrajna és Oroszország, Moszkva és Washington, Moszkva és Brüsszel között. Badarság lenne azt hinni, hogy mert a média kevesebbet foglalkozik a Kelet-Ukrajnában folyó háborúval, megszűnt annak veszélye, hogy a konfliktus újból kiszélesedik!
9. A Közel-Keleten lehetetlen vállalkozásnak tűnik egy tartós megbékélés elérése. Ráadásul a szélsőséges vallási nézetek terjedésének köszönhetően már a világ más pontjain is jelen van a hétköznapi terrorveszély.
10. Európa most érzékeli igazán, hogy hová vezetett az évek óta folyó háborúk sorozata Irakban, Afganisztánban és Szíriában. Menekültek ezrei érkeznek az EU-ba nemcsak az említett országokból, hanem a mélyszegénységben élő Észak- és Nyugat-Afrikából, valamint Délkelet-Ázsiából.  Független attól, hogy az egyes európai államok vezetői miként kezelik a helyzetet, ez egyértelműen egy komoly biztonságpolitikai kihívás, amelynek közvetett szociális és gazdasági hatásai is vannak – egyelőre – Európában.

Nem lenne nehéz legalább még ennyi pontot összeírni.

Ennek alapján egy józanul gondolkodó befektető hitét csak tovább erősíti, hogy jó és felelős döntést hoz akkor, ha a vagyona kisebb-nagyobb részét nemesfémben tartja.